Skip to main content

Beteg vagyok, vagy egészséges?

Makara MihalyMinden ember szeretne minél tovább élni. Az egészségügyi hatóságoknak az emberi életkor növelésével párhuzamosan kiemelt feladata annak megvalósítása, hogy egyidejűleg csökkenjen az emberek betegségben eltöltött napjainak száma, hiszen az egészségügyi kiadások így csökkenthetőek. A cél elérésében - az egészséges életre nevelés erősítése mellett - kiemelt szerepe van a szűrővizsgálatoknak. Mit tudunk a szűrővizsgálatokról? Mikor kötelező és mikor függ az egyéntől a vizsgálaton való megjelenés? Mennyire kor- és nemfüggőek a vizsgálatok?
Ezekről a kérdésekről dr. Makara Mihályt a Szent László Kórház főorvosát, a kórház Tudományos Bizottságának tagját kérdeztük.

 

Az átlagembernek a szűrővizsgálatokról eddig a tüdőszűrés vagy a gyerekek csípőficam-szűrése jutott eszébe. A több mint egy éve a mindennapjainkat meghatározó COVID-19 pandémia kapcsán már tudjuk, hogy szűrővizsgálatokkal a járványos betegségek jelenléte is megállapítható.

Bevezetőként a szűrővizsgálatok kapcsán néhány, az egészségügyi kultúrához tartozó általános kérdés:

- Milyen vizsgálatokat sorolhatunk a szűrővizsgálatok körébe?
- Korunk népbetegségeinek kiszűrése céljából számos olyan vizsgálat végezhető, melyek

  • elsősorban a szív-érrendszeri rizikótényezőket mérik fel,
  • másrészt a felnőttkori védőoltások szükségességét tisztázzák,
  • harmadrészt egy általános belgyógyászati orvosi vizsgálat számos "szunnyadó" állapot korai felismerésére ad lehetőséget, mint például idült vesemedence gyulladás vagy allergiás betegségek

 

- Az ember azt gondolja, fiatalon, egészségesen nincs miért szűrővizsgálatra mennie. Ez azonban nem így van. Melyek azok a szűrővizsgálatok, amelyeket Ön – felnőttkorban – célszerűnek tart rendszeresen elvégeztetni és milyen gyakorisággal?
- Fiatalok esetében is évente célszerű elvégezni

  • belgyógyászati orvosi fizikális vizsgálatot, melynek része természetesen a testsúly és vérnyomás ellenőrzése is
  • ugyancsak célszerű évente elvégezni a vércukor, teljes vizelet, vérkép, máj- és vesefunkció, valamint nők esetében a vas-szint és a pajzsmirigy funkció ellenőrzését;
  • a dohányzás és életmód függvényében (rizikótényezők) évente vagy 3-5 évente az EKG, illetve a szívterhelés vizsgálatot

 

- Mit javasolna egy friss nyugdíjasnak, mire ügyeljen, milyen szűrővizsgálatot kérjen és milyen rendszerességgel a háziorvosától?
- Az életkor előrehaladtával sajnálatos módon számos szív-érrendszeri, idegrendszeri, illetve daganatos betegség is gyakorivá válik. A kötelező és ajánlott vizsgálatokon túl azért nehéz konkrét tanácsot adni, mert a szűrővizsgálatok szükségességét nagymértékben befolyásolja az illető személy életkora, az, hogy milyen munkát végzett, dohányzási és alkoholfogyasztási, étkezési szokásai milyenek voltak, a testsúly megfelelő-e, azaz milyen rizikófaktorokkal rendelkezik. A modern ajánlások ugyanis ezek figyelembevételével szabják meg az elvégzendő szűrővizsgálatok körét. Mindezek alapján a tanács: a háziorvosát felkeresve a friss nyugdíjas bízza az orvosra, hogy milyen vizsgálatokat végez el.

 

- Melyek a kötelező, ill. erősen ajánlott szűrővizsgálatok?

  • a mellkasröntgen vizsgálatra (tüdőszűrésre) évente kötelező eljárni;
  • nők esetében a mellrák-, illetve a méhnyak-rák vizsgálatát a nőgyógyász - fogamzásgátló szedés esetén évente - javasolja,
  • 50 év felett a vastagbélrák szűrővizsgálatát a háziorvos végzi, mind a férfiaknál, mind a nőknél,
  • férfiaknál pedig 50 éves kor felett a prosztata vizsgálata szükséges.

- Van-e adat arról, hogy - az arányokat illetően - hányan mennek el a kötelező szűrésekre? Milyen hátránya származhat az egyénnek, és a szűkebb-tágabb közösségnek abból, ha valaki nem vesz részt kötelező szűrővizsgálaton?
- A részvételi arány szűrésenként változó, pontos kimutatások nincsenek. A veszély a szűrővizsgálat elmaradásából elsősorban azt érinti, aki nem ment el a vizsgálatra, néhány kivételtől eltekintve pl: TBC. Áttételesen természetesen a társadalmat is sújtja a későn felfedezett betegségből származó egészségügyi többletköltség, munkaerő kiesés stb.

 

- Melyek azok a szűrővizsgálatok, amelyeket a társadalombiztosítás teljes egészében, és melyek azok, amelyeket csak részben, vagy egyáltalán nem finanszíroz?
- A kötelező szűrővizsgálatokat a társadalombiztosítás fedezi, ám a többi szűrővizsgálatot elvben nem téríti. Az irányított betegellátási modell keretében, illetve akkor, ha háziorvosunk betegség gyanúja miatti vizsgálatokként tünteti fel ezen vizsgálatokat, valójában ezek is térítésmentesen elvégezhetőek.

 

- Az Ön tapasztalatai szerint az emberek mennyire vannak tisztában azzal, ha pl. kézhez kapnak egy laborleletet, akkor az abban leírtak mit jelentenek számukra, jó, vagy rossz híreket?
- A laboratóriumi leleteken az eltérés mértékét rendszerint keresztekkel jelzik. Ezek a betegek számára gyanúsak lehetnek. Az eltérések értékelési orvosi feladat és rendszerint a betegek nincsenek is tisztában az eltérés jelentőségével, néhány kivételtől eltekintve, mint például a vércukor. Fontos azonban megjegyezni, hogy a "normál értéktartományok" az emberek 95-99%-ára igazak, azaz teljesen egészséges embereket vizsgálva is találhatunk apró, jelentőség nélküli eltéréseket ("kereszteket").

 

- A COVID-19 szűrővizsgálatokról az átlagembernek nincs kellő áttekintése. Az egyik esetben csak a garatból, a másik esetben a garatból és az orrból is vettek váladékot. Miért?
- PCR esetén orrgarat és szájgarati mintavétel, míg antigén teszt esetén csak orrgarati mintavétel javasolt.

 

- Mi a különbség a PCR teszt és az un. gyors teszt között?
- A PCR teszt laboratóriumi körülmények között végzett, magas érzékenységű teszt, a vírust magát és annak mennyiségét mutatja ki a mintában; A PCR vizsgálat során a vírushoz ún. primereket adnak, amik egy-egy génszakasznak a kezdetéhez illeszkednek, majd az RNS függő RNS polimeráz (ami RNS-ről RNS-re másol) képezik a vírus következő szálát. A két szálat ezután melegítéssel választják szét, majd visszahűtve újraindul a szaporítás. Ez egy ciklus. A PCR gép számolja a ciklusokat, és végül a gépben látható, hogy mely szakasz hányadik ciklusban vált kimutathatóvá, illetve, hogy mindegyik szakasz kimutatható volt-e. A ciklusszámok alapján végül az eredmény pozitív, kétes, vagy negatív lesz. Valójában, ha a 10-20. ciklusban a vírus már kimutatható, akkor a vírusszám igen magas, és a beteg fertőzőképessége nagy, továbbá statisztikusan súlyosabb lefolyás várható. 20-30 között átlagos, 30-35 között enyhe betegségre, vagy tünetmentességre lehet számítani, és a beteg alig, vagy egyáltalán nem fertőzőképes. 35. fölött a PCR géptől függően lehet, hogy már kétes eredményt ad, 40, illetve a fölött pedig negatív eredményt ad. Amennyiben valaki pozitív leletet kap, érdemes a labortól megkérdezni a Circle time (Ct) értéket, mert a fentiek alapján következtetések vonhatóak le.
Az antigén gyorsteszt a vírusfehérje detektálásával a valós idejű, akár korai vagy/és tünetmentes időszakban lévő COVID fertőzöttséget képes kimutatni. Ezek a tesztek általában orrgarati mintavétel után a megfelelő reagenssel érintkezve adnak eredményt 15-20 perc alatt. Kevésbé érzékeny (azaz a detektálási határ magasabb) mint a PCR teszt.

 

- A COVID tesztelés alatt kell érteni az antigén-tesztet is? Ennek mi a célja?
- Az antigén teszt a vírusfehérje detektálásával a valós idejű, akár korai vagy/és tünetmentes időszakban lévő COVID fertőzöttséget képes kimutatni.

 

- Hogyan történik a mintavétel az átvészeltséget (védettséget) eldöntő teszt esetén?
Ezt a tesztet vérből végzik.

Tisztelt Főorvos Úr! Nagyon hasznos információkat kaptunk! Köszönjük az interjút.

Dr. Makara Mihály főorvos elérhetősége: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
Az interjút készítette: Offenbeckné dr. Sólyi Ilona